Gyerekek és a zöldségevés

Egy nagyon gyakori probléma, amely olyan kisgyerekek esetében jelenik meg, akik először barátkoznak a (nyers vagy főtt) zöldségekkel.

Mindez visszavezethető ókori időkre, amikor őseink rengeteg toxikus növénnyel voltak körülvéve, és az emberiség fejlődése során, kialakult egy olyan gén bennünk, amely keserűvé teszi a növényekben levő toxint, ezáltal elbátorítva minket attól, hogy megegyük őket. 

Kisgyerekek esetében ez a keserű érzés erősebb hisz ők még csak most fedezik fel a zöldségek ízeit és nem tudják melyek alkalmasak fogyasztásra és melyek veszélyesek. Emellett, a biológiájuk is azt mondja, hogy inkább az édes ízek felé forduljanak, mint pl. az anyatej.

De a jó hír az, hogy kb. 20 éves korunkra annyira megszokjuk ezt az ízt, hogy már nem (is) tűnik olyan borzalmasnak a zöldségfogyasztás.

Tippek a zöldségekkel való barátkozáshoz

Készítsük el a zöldségeket többféle módon, nyersen vagy főve, szószók mellé, melyek enyhítik a keserűség érzetet.

Együnk mi magunk is ezekből a zöldségekből, hisz nehéz meggyőzni még egy felnőttet is arról, hogy tegyen valamit, ha mi magunk nem adunk példát róla.

Válasszunk friss és minőségi termékeket (gyerekünk akár a zöldség megjelenése miatt is elutasíthatja ezek fogyasztását).

Vigyük el magunkkal a gyereket gyümölcs/zöldség vásárláshoz, lássa a változatos szín és fajta kínálatot, de jó ötlet beavatni porontyainkat magába a főzésbe és kóstolásba is.

Kezdjük a barátkozást édesebb zöldségekkel, mint a kukorica, sárgarépa vagy édes burgonya, igy megmutatva azt, hogy a zöldségek ízletesek.

Legyünk kreatívak a tálalásban, mesefigurákat kirakva és játszódjunk a színekkel.

Meséljünk arról is, hogy honnan származnak a zöldségek és egyes ételek alapanyagai, ha lehetőség van rá, mi magunk gondozzunk egy kis veteményeskertet otthonunkban, együtt a gyerekekkel.

Ne alkudozzunk: „ha megszed a brokkolit, játszódhatsz vagy ehetsz a csokiból” egy-két próbát megér, de hosszútávon konfliktushoz vezethet gyerek-szülők között.